TKR Cégirányítási Információs Rendszer

2009. február 1-től szigorodott a számla-kibocsátási kötelezettség. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 159.§-ának (2) bekezdése értelmében, még abban az esetben is, ha a nem áfa-adóalany vevő nem kéri a számlát, az adóalany minden esetben köteles számlát kibocsátani, amennyiben annak végösszege eléri, vagy meghaladja a 900 000 forintot,

- előleg fizetése esetén, illetve

- a vevő az értéket a teljesítésig

készpénzzel, ill. készpénz helyettesítő eszközzel téríti meg. A számlán szerepeltetni kell a vevő nevét és címét is.

A számlakibocsátás időpontjának kérdéskörében, a 163.§-ban új fogalomként került meghatározásra az "ésszerű idő", mely szerint az ellenérték készpénzzel vagy készpénz helyettesítő eszközzel történő megtérítése esetén a számla kibocsátásának haladéktalanul meg kell történnie. Egyéb esetekben az eddigi szabályozás (teljesítéstől számított 15 nap) marad érvényben.

Gyűjtőszámla alkalmazása esetén az "ésszerű idő" fogalmában meghatározott 15 napos határidőt, a számla-kibocsátó adóalanyra vonatkozó adó-megállapítási időszak utolsó napjától kell számítani.

A fiktív számlázás visszaszorítása érdekében a 2008-ban hatályos áfa-szabályozás szerint, adófizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben is, ha egyébként gazdasági eseményre (teljesítésre) ténylegesen nem kerül sor, de ennek ellenére számla kibocsátása mégis megtörténik. 2009. február 1-től ezt a szabályt annyiban szigorították, hogy a jelzett adófizetési kötelezettség alól a számlakibocsátóként feltüntetett adóalany a jövőben kizárólag csak akkor mentesülhet, ha az említett - teljesített jogügyletet nem tükröző - számláját érvényteleníti, vagy amennyiben nem ő volt a számlakibocsátó - csak a nevében valaki más állított ki nem valós gazdasági eseményről szóló számlát, - akkor a számla címzettjét értesíti, hogy részéről teljesítés nem történt. Ezen új feltételekkel biztosítható, hogy a fiktív számlázás minél kevesebb "előnnyel" járjon. Ha ugyanis a számlakibocsátóként feltüntetett adóalany az új feltételeket nem teljesíti, akkor a nem valós ügylet utáni fizetendő adó tőle lesz követelhető. Amennyiben pedig teljesíti, akkor ő ugyan adófizetésre nem lesz kötelezett, azonban az általa érvénytelenített számla vagy megküldött értesítés birtokában már a számlabefogadó sem vonhatja le a fiktív számlákban feltüntetett, előzetesen felszámított adót. Ha mégis levonta, akkor azt utólag - az érvénytelenített számla vagy a kapott értesítés alapján - korrigálnia szükséges, ellenkező esetben a levont adó nála pótlólag fizetendő adóként követelhető.

Főszabály szerint az import áfát a vámhatóság veti ki, azonban meghatározott feltételek mellett lehetőség van annak önadózással történő megfizetésére is az erre vonatkozó engedély alapján. Az önadózásra vonatkozó engedély kiadásának feltételei részben függenek attól, hogy az adóalany összes bevételéből az export, illetve a Közösségen belüli értékesítés milyen arányban részesedik, illetve az abszolút értékben milyen nagyságrendet képvisel. Ez utóbbi érték a bevezetése óta eltelt három éve változatlan. Tekintettel a kivetéses adóztatás újbóli bevezetésével szerzett pozitív tapasztalatokra, valamint a forint azóta bekövetkezett értékvesztésére, a törvény-módosítás a forintban meghatározott összeghatárokat valorizálja.

Ezért 2009. február 1-jétől változnak az import áfa önadózói engedély megszerzésének feltételei. A korábban teljesítendő 10 milliárd Ft-os értékhatár 12,5 milliárd Ft-ra, míg a 20 milliárd forintos értékhatár 25 milliárd Ft-ra emelkedik.

Az import áfa önadózói engedély birtokában, a kedvezményezetteknek az import áfát nem kell a szabadforgalomba bocsátás során megfizetniük, hanem önbevallás útján állapítják meg és vallják azt be az adóhatóság felé. Ez az eljárás jelentős finanszírozási könnyítést jelent. A 2009. július 1-jétől 2010. június 30-ig érvényes önadózói engedély iránti kérelmet 2009. március 31-éig kell a vámhatósághoz benyújtani.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény értelmében az önadózói engedély iránti kérelmet az a kérelmező adhatja be, amely

- megbízható vámadósnak minősül;

- belföldön nyilvántartásba vett adóalany; továbbá

- a tárgyévet megelőző naptári évben a meghatározott adómentes termékértékesítésnek, szolgáltatás- nyújtásnak ellenértékeként megtérítendő összege eléri vagy meghaladja az összes belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítés szolgáltatásnyújtás ellenértékeként megtérített - adó nélkül számított és éves szinten göngyölített -összegéhez viszonyítottan a 67%-ot, de legalább 12,5 milliárd forintot, vagy a 25 milliárd forintot.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítása során az utazásszervezési szolgáltatás definíciója pontosításra került, hangsúlyozva, hogy a különös adózási mód az egészben vagy meghatározó részben turisztikai szolgáltatásnak minősülő szolgáltatásokra alkalmazható. Ezzel egyértelművé válik, hogy például önmagában a menetjegy értékesítés, vagy a rendezvényszervezés nem tartozik a különös adózási mód hatálya alá. A módosítás szűkíti az utas fogalmát. A törvény alkalmazásában utasnak csak az minősül, aki ténylegesen utazik. A módosítás hatályba lépését követően - megfelelő átmeneti rendelkezés mellett - nem lehet utas az, aki csupán megállapodást köt az utazási szolgáltatás igénybe vételéről. Így nem alkalmazható a különös adózás az utazásszervezők szolgáltatásainak egymás közötti értékesítése esetében sem. A módosítás értelmében az adóalany az adóhatósághoz történő bejelentést követő adó-megállapítási időszak kezdetétől, az utanként meghatározandó árrés-számítás helyett, választhatja azt is, hogy adóját az adó-megállapítási időszakra - önálló pozíciószámonként - összevont árrés-tömeget képezve határozza meg. A hivatkozott módszer alkalmazhatósága érdekében a törvény meghatározza az önálló pozíciószám fogalmát. A törvény tartalmazza az önálló pozíciószámra összesített árrés választhatóságának módját, valamint az ebből az adózási módból az egyedi nyilvántartáson alapuló módszerre való visszatérés szabályait. Az előírás a fizetendő adó alapjaként, azt az árrés-tömeget határozza meg, amelyet az adott pozíciószámú utakhoz a konkrét adó-megállapítási időszakban az utastól beszedett ellenérték - ideértve az előleget is - korrigált összesített adatából (kisebbítendő) és az utazásszervező által saját néven megrendelt - más adóalany által teljesített - szolgáltatások ellenértékének összesített adatából (kivonandó) kell képezni úgy, hogy az így meghatározott különbséget csökkenteni kell magával az adó összegével (az ún. "felülről számított" adóval). Az árrés-tömeg számításnál a kivonandó tag meghatározása az igazoltan felmerült kalkulált adatokon alapul függetlenül attól, hogy a külső szolgáltatók számlái a bevallás benyújtásáig megérkeztek-e vagy sem. A számítás eredményeként adódó különbözet nem lehet kisebb nullánál.

Az adóalanynak az egyes bevallások fizetendő adójának alapját képező árrés-tömeghez még egyszer vissza kell térnie, amikor az adott önálló pozíciószám megszűnik. A pozíciószám megszűnését kiválthatja az, ha az adóalany az önálló pozíciószámot lezárja, az adott pozíciószámon hat hónapot elérő időtartamban nem indít utat, áttér az egyedi nyilvántartáson alapuló módszerre, illetve ha adóalanyisága jogutód nélkül megszűnik. Az előbb említett esetekben az adott önálló pozíciószám fennállásának teljes időtartamára az adóalanynak újra meg kell határoznia a göngyölített adatokból számított árrés-tömeget, melyet össze kell hasonlítania az egyes adó-megállapítási időszakokban már bevallott árrés-tömeggel, és ha a kettő különbözete abszolút értékben eléri vagy meghaladja a 10.000 forintot, úgy az adóalanynak a különbözetre jutó adót pótlólag fizetendő, vagy pótlólag levonható adóként kell kezelnie. A fentiekben részletezett árrés-tömegen alapuló számítás az adóhatósággal való elszámolás eszköze, az utas felé kiállított számlában feltüntetett áfát utólag módosítani nem kell.

A munkatársak és a vezetők jönnek - mennek, sőt néha a tulajdonos is változik ? Sajnos a megfelelő képzésre sem lehet elegendő pénzt, időt és energiát fordítani ? A törvényhozás és az éppen aktuális kormány is munkálkodik, az APEH -ról, a BSA -ról és a nagy szoftver és hardver gyártókról és kereskedőkről nem is beszélve ? A megoldás ilyenkor is egy TKR. Nem változó de fejlődő, a kor kihívásainak és változásainak mindig megfelelő, aktuális rendszer.

Február 1-jétől módosult az áfa-törvény, szigorodtak például a számlakibocsátással kapcsolatos előírások - hívja fel a figyelmet a PricewaterhouseCoopers (PwC).

A tanácsadó cég adó- és jogi hírlevele szerint az adóalanynak minden esetben számlát kell kibocsátania - még abban az esetben is, ha a nem áfa-adóalany vevő nem kérné -, amennyiben a végösszeg eléri, vagy meghaladja a 900 ezer forintot, előleg fizetése esetén, illetve, ha a vevő az értéket a teljesítésig készpénzzel, illetve készpénzhelyettesítő eszközzel téríti meg. A törvény új fogalomként meghatározza az "ésszerű időt", amely alatt az ellenérték készpénzzel vagy készpénzhelyettesítő eszközzel történő megtérítése esetén a számla kibocsátásának haladéktalanul meg kell történnie, egyéb esetekben az eddigi szabályozás (teljesítéstől számított 15 nap) marad érvényben.

Gyűjtőszámla alkalmazása esetén az "ésszerű idő" fogalmában meghatározott 15 napos határidőt az adóalanyra vonatkozó adómegállapítási időszak utolsó napjától kell számítani. A fiktív számlázás visszaszorítása érdekében szigorodott az adófizetési kötelezettség keletkezésének szabálya is. Számla kibocsátása esetén az adóalany az adófizetési kötelezettség alól csak akkor mentesül, ha a számlát szabályosan érvényteleníti, illetve - a nevében, más fél által kibocsátott számla esetén - a vevőt az érvénytelenítésről, valamint a teljesítés hiányáról értesíti.

Egyértelművé vált az utazásszervezési szolgáltatás fogalma: kizárólag azok a turisztikai szolgáltatások tartoznak ide, amelyeknél az utazás szervezése a domináns elem. Így nem tartozik ide például az önálló repülő- vagy vonatjegy-értékesítés, valamint a rendezvényszervezés sem. Az "utas" fogalma lényegi elemében változott: utas csak természetes személy lehet. Úgy tűnik, megoldódik az utazási irodák adóalanyok felé történő számlázásának korábbi áfa-problémája - állapítja meg a PwC.

A munkatársak és a vezetők jönnek - mennek, sőt néha a tulajdonos is változik ? Sajnos a megfelelő képzésre sem lehet elegendő pénzt, időt és energiát fordítani ? A törvényhozás és az éppen aktuális kormány is munkálkodik, az APEH -ról, a BSA -ról és a nagy szoftver és hardver gyártókról és kereskedőkről nem is beszélve ? A megoldás ilyenkor is egy TKR. Nem változó de fejlődő, a kor kihívásainak és változásainak mindig megfelelő, aktuális rendszer.

Június elsejétől az alkalmi foglalkoztatás a magánszemély munkáltatóknál, a közhasznú társaságoknál, valamint a főtevékenységként mezőgazdasággal foglalkozó munkáltatóknál lesz lehetséges - derül ki az alkalmi munkavállalásról készülő előterjesztésből, amelyet a pénteki Napi Gazdaság ismertet.
A magánszemély munkáltatóknál kizárólag a háztartási szükségletek kielégítésére, a közhasznú társaságoknál helyettesítés, illetve meghatározott feladatok ellátására, a mezőgazdaságban pedig az idénymunka keretében lesz majd lehetőség alkalmi foglalkoztatásra.
Ezzel a kormányzat a korábbinál jóval szűkebb körben tartaná ezt a foglalkoztatási módot.
Mivel az alkalmi jelleg elsősorban nem időtartamában, hanem felmerülésében jelenik meg, e lehetőség időkorlátait a korábbi szabályoknál rugalmasabban állapítja meg a javaslat.
Így a magánszemély háztartásában végzett munka esetében nem lenne korlátozás, a másik két munkáltatónál pedig évi 200 munkanap a maximális alkalmi munkavégzés időtartama, míg a mezőgazdasági idénymunka esetében a limit hatvan nap lenne.

A munkatársak és a vezetők jönnek - mennek, sőt néha a tulajdonos is változik ? Sajnos a megfelelő képzésre sem lehet elegendő pénzt, időt és energiát fordítani ? A törvényhozás és az éppen aktuális kormány is munkálkodik, az APEH -ról, a BSA -ról és a nagy szoftver és hardver gyártókról és kereskedőkről nem is beszélve ? A megoldás ilyenkor is egy TKR. Nem változó de fejlődő, a kor kihívásainak és változásainak mindig megfelelő, aktuális rendszer.

Az Országgyűlés a 2008. évi XCVI. törvénnyel módosította többek között a cégtörvényt ( 2006. évi V. törvény), a társasági törvényt (2006. évi IV. törvény) a számviteli törvényt ( 2000. évi C. törvény ) az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényt ( 2007. évi CXXVI. törvény) és az adózás rendjéről szóló törvényt ( 2003. évi XCII. Törvény), mely a számviteli beszámoló közzétételi rendjével, valamint a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerével összefüggő módosításáról tartalmaz rendelkezéseket.

A módosítások hatályba lépését követően a cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza a cég létesítő okiratban meghatározott tevékenységi köreit, azok statisztikai nómenklatúra szerinti besorolása nélkül. Ekként a tevékenységi körök maradnak a TEÁOR számok feltüntetése nélkül.

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény új rendelkezése szerint a társasági szerződésben a gazdasági társaság azon tevékenységeit kell meghatározni, amelyeket a társaság a cégjegyzékben feltüntetni kíván. Ennek alkalmazása során - a statisztikai nómenklatúra szerinti besorolásra való tekintet nélkül - minden olyan tevékenység megjelölhető, amit törvény nem tilt vagy nem korlátoz.

A gazdasági társaság - a társasági szerződésben meghatározott tevékenységen belül - bármely gazdasági tevékenységet folytathat, amit az állami adóhatóságnak - főtevékenységként vagy más tevékenységként - bejelent.

Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény ( Am.) rendelkezése szerint azokat a cég által a létesítő okiratban fel nem tüntetett, 2007. december 31. napjáig az állami adóhatósághoz bejelentett TEÁOR-számokat, amelyek a TEÁOR'03 és az Európai Parlament és a Tanács a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendelet közötti fordítókulcsot tartalmazó KSH-közlemény alapján automatikusan átfordíthatóak a megfelelő TEÁOR'08 tevékenységi szakágazati besorolássá, az állami adóhatóság 2008. január 31. napjáig hivatalból módosítja a Rendeletnek megfelelően.

Azon, a cég által a létesítő okiratban feltüntetett, illetve a létesítő okiratban fel nem tüntetett, de ténylegesen végzett, 2007. december 31. napjáig az állami adóhatósághoz bejelentett tevékenységi körök vonatkozásában, amelyek a KSH-közlemény alapján automatikusan nem sorolhatók át, és amelyeket a TEÁOR'08 tevékenységi szakágazati besorolásnak megfelelően e törvény hatálybalépéséig még nem módosítottak, a tevékenységi kör megfelelő módosítását a cégnek a mindenkor érvényes TEÁOR-kód alapján a 2009. évi első adómegállapítási időszakról szóló adóbevallással egyidejűleg - költség- és illetékmentesen - kell az állami adóhatósághoz bejelentenie.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) módosításának hatályba lépését követően az állami adóhatósághoz be kell jelenteni többek között az adózó gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását, cégek és egyéni vállalkozók esetén a főtevékenységet és a ténylegesen végzett tevékenységi köröket az Európai Parlament és a Tanács gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendelet szerint, továbbá a statisztikai számjelet.

Az állami adóhatóság az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, illetve a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján- többek között - közzéteszi az adóköteles tevékenységet adószám birtokában végző magánszemélyek kivételével az adózónak a 1893/2006/EK rendelet szerint bejelentett és nyilvántartott tevékenységi köreit is.

A TEÁOR-számokat 2009. március 1-jéig a cégbíróság automatikusan, hivatalból törli a cégjegyzékből. A cégbíróság a TEÁOR-számok törlése tárgyában határozatot nem hoz és a törlésről külön nem értesíti a cégeket. A tevékenységi körhöz tartozó TEÁOR-szám cégjegyzékből való törlése a cég számára nem keletkeztet bejelentési kötelezettséget.

Amennyiben a cég létesítő okiratában a tevékenységi kör mellett a TEÁOR-szám is feltüntetésre került, a TEÁOR-számok cégjegyzékből való törlése nem igényli a létesítő okirat módosítását (a létesítő okiratban a TEÁOR-szám törlését).

A TEÁOR-számok megváltozása nem érinti a korábban megszerzett jogosultságokat, így nem szolgálhat alapul a vállalkozások részére korábban kiadott, érvényes hatósági engedélyek tartalmi felülvizsgálatára.

Azok a vállalkozások, amelyeket a TEÁOR-számok módosulása folytán - adó-, vám- és járulékügyek kivételével - joghátrány ért, így különösen, ha a korábban kiadott, érvényes hatósági engedély visszavonására került sor, a 2008. évi XCVI. tv. hatálybalépését követő 90 napon belül illetékmentesen kezdeményezhetik a hatósági intézkedést megelőző állapot helyreállítását.

Hatósági és engedélyezési eljárásban - adó-, vám- és járulékügyek, valamint jogszabályban meghatározott esetekben a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal engedélyezési eljárásai kivételével, - a TEÁOR-szám feltüntetése nem írható elő kötelezettségként.

E rendelkezés nem érinti az állami adóhatóság és a statisztikai hivatal feladatainak ellátásához szükséges kötelezettségeket. Nincs helye szankció alkalmazásának, ha a vállalkozás nem tett eleget a TEÁOR-számok átforgatásával kapcsolatos változásbejelentési kötelezettségének 2008. január 1. napja és a fenti törvény hatálybalépésének napja közötti időszakban.

A cégbíróság által törvényességi felügyeleti jogkörében e tárgyban meghozott határozatát hivatalból megsemmisíti.

Nincs helye az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján mulasztási bírság kiszabásának, ha az adózó az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 2008 évi XCVI. törvény hatálybalépése előtti állapota szerinti változásbejelentési kötelezettségének 2008. január 1. napja és a 2008 évi XCVI. törvény hatálybalépésének napja közötti időszakban nem tett eleget.

A munkatársak és a vezetők jönnek - mennek, sőt néha a tulajdonos is változik ? Sajnos a megfelelő képzésre sem lehet elegendő pénzt, időt és energiát fordítani ? A törvényhozás és az éppen aktuális kormány is munkálkodik, az APEH -ról, a BSA -ról és a nagy szoftver és hardver gyártókról és kereskedőkről nem is beszélve ? A megoldás ilyenkor is egy TKR. Nem változó de fejlődő, a kor kihívásainak és változásainak mindig megfelelő, aktuális rendszer.

Az áfatörvény igen sok vállalkozásnak jelent problémát. Azoknak is, akik kiállítják a számlát, azoknak is, akik a számlában foglalt áfát le szeretnék vonni. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál a kibocsátott illetve befogadott számlák könyvelése többletmunkát igényel. A legnagyobb kérdés, hogy az áfa- vagy a számviteli törvény szerinti teljesítés-e a helyes.

Mit is mond az áfatörvény?

Az általános forgalmi adóról szóló 58. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. Magyarul: a teljesítés időpontja megegyezik a fizetés időpontjával.

Hogyan foglal állást az APEH?

Az APEH közleményt jelentetett meg az ÁFA törvény fenti paragrafusának értelmezéséhez. Eszerint elszámolási időszakos a teljesítés, ha a felek között folyamatos jogviszony van, amelynek során a közöttük megvalósult teljesítésekről az általuk megállapodott időszakokra vonatkozóan összevontan számolnak el, illetve, ha rendszeresen, ismétlődő jelleggel történik az adott időszakban nyújtott szolgáltatások, teljesített termékértékesítések vonatkozásában – összevontan – a díjfizetés.

Az elszámolási időszakos teljesítések közé tartoznak a közüzemi szerződésen alapuló jogviszony során eszközölt teljesítések, a bérbeadás, a szállítási periódus végén összesített teljesítések. Például amikor az értékesített pékáru mennyiségét és annak ellenértékét a felek kéthetes periódusokban a periódus végén állapítják meg. Minden olyan esetben, amikor a felek elszámolási időszakhoz kötött ügyletet bonyolítanak egymás között, az adót fizetni az adott elszámolás, vagy átalánydíj fizetési napján kell. Tehát nem az elszámolás napja, hanem a fizetési határidő lesz a teljesítés időpontja.

Mit mondanak a különböző tanácsadók?

Egy kft-nek az árbevételt nem az áfatörvény szerinti teljesítési időponttal kell elszámolnia, hanem a számviteli törvény 72. §-a alapján a szerződés szerinti teljesítés időszakában. Szerződésjogilag az kizárt, hogy a tényleges szolgáltatásnyújtás időszakát követően a fizetési határidő legyen a szerződés szerinti teljesítés időpontja. Az adózónak az evatörvényben foglalt szabályokat kell figyelembe vennie az áfa, valamint a számviteli törvényben meghatározott kötelezettségei teljesítése során. A bevétel megszerzésének időpontját illetően is az evatörvény az irányadó. A számla kibocsátásáról legkésőbb a teljesítésig, de legfeljebb az attól számított 15 napon belül köteles gondoskodni az evás kft.

Az APEH szerint a részletfizetést más helyen már szabályozza a törvény, tehát nem is részletfizetésről, hanem részkifizetésről van szó. Ezért kell az átalánydíjas ügyleteket, havidíjas elszámolásokat az 58 §. (1) szerint elszámolni. A határozott időre szolgáló elszámolásokat például a termékszállításokkal lehet szemléltetni. Állítólag azért kerültek ebbe a besorolásban a havi teljesítésű kiszámlázások, hogy segítsék a kisvállalkozásokat az áfafizetéssel kapcsolatos finanszírozási problémák áthidalásában.

Kérdések:

- Ha nem pontos a törvény szövege és annak magyarázata, valamint nem egyértelmű fogalmak szerepelnek a törvényben, akkor elfogadható-e, hogy egy APEH közleményből értesüljenek a vállalkozások a követendő eljárásról?

- Helyes-e az ÁFA törvényben olyan teljesítési időpontot kötelezővé tenni, mely ellentétes a polgári törvénykönyvben foglaltakkal és az azon alapuló számviteli törvény szerinti teljesítési időponttal?

- Helyes-e, ha a törvény szövegét a végrehajtók másként értelmezik, mint a leírt szöveg, olyan dolgokat értenek bele, melyek nem szerepelnek abban?

- Mi történik akkor, ha a gazdálkodóknak, vagy egyes tanácsadóknak más a véleményük? Az APEH álláspontja a meghatározó, vagy az Alkotmánybírósághoz célszerű fordulni?

Válaszok:

Még nincsenek. Vannak tények, melyek szerint ez a szabályozás nagyon sok vállalkozásnak problémát jelent. Még a kisvállalkozásoknak is, akikkel jót akart tenni a törvényalkotó. Sokszor tapasztalni ugyanis, hogy a benyújtott számlát félreteszi a számla címzettje, mert az nem az adott hónapra vonatkozik. Érdemes lenne tehát felülvizsgálni a Pénzügyminisztérium illetve APEH álláspontját, alkalmazkodva a többi törvényben foglalt szabályokhoz. Az sem elhanyagolható előny, hogy talán a bürokrácia is csökkenne.

Van már  Integrált Vállalatirányítási Rendszere, de csak a könyvelésre és az APEH -re tartozó részeit tudja használni ( ha az a fontosabb most, akkor méginkább a TKR a javaslatunk ), míg a valóságos tevékenységei ( marketing, megrendelés, beszerzés, gyártás, összeállítás, termelés, raktározás, értékesítés, csomagolás, szállítás )  támogatása azért nem igazán megoldott, habár számlát még lehet kiállítani a szoftverrel.